|
Interjú - Rockinform (1994. III/12)

A
szeptemberi blues tehetségkutató verseny egyetlen akusztikus
csapata a szegedi Ramblín' Blues volt. Nem csak ezzel tűntek
ki a többiek közül, hanem érett, összeszokott játékuk és nem
utolsósorban énekesnõjük ragyogó hangja, szikrázó
tehetsége késztette elismerésre a zsűrit. Jutalmuk 20 óra
a City Sound Stúdióban. A zenekar tagjaival lapunk munkatársa
Nemes Nagy Péter beszélgetett.
ROCKINFORM: Hogyan kezdtetek el zenélni?
KIRÁLY VAJK(zenekarvezetõ, gitár, ének,
20 éves): Zenész családban születtem, szüleim a szegedi
szimfonikusoknál muzsikálnak, de testvéreim is több hangszeren játszanak.
Így mondhatni könnyű dolgom volt. Zongora és vadászkürt
tanulás után kezdtem el gitáron Illés-nótákat akkordozni.
Ezeket az ún. "tábortűz-nótákat" tanulja meg
szerintem mindenki elõször. A blueshoz két koncertélmény
vezetett ei. Két éve Jerry Ricks estje, majd Dragon Ruzic, azaz
Macan koncertje a szegedi Mojo klubban volt rám nagy hatással. A
"finger picking" technikát is tõlük lestem el.
Macannal beszélgettem fellépése után, és õ mondta, hogy
nem elég otthon gyakorolni, hanem emberek elõtt kell játszani.
Mindegy, hogy hányan hallgatják. Eddig alig félszázszor voltam
színpadon, de már tudom, hogy igaza volt, csak így lehet rutint
szerezni.
TÓTH ANETTA (énekesnõ, 21 éves): Jelenleg a
JATE bölcsészkarán vagyok másodéves francia nyelvtanár szakos
hallgató. Ezelõtt másfél éve léptem elõször színpadra
Budapesten a Tűzkerék Revival Banddel. Kb. fél évig három
hetente feljártam Pestre énekelni velük, de ez abbamaradt. Nem
sokkal ezután találkoztam Vajkkal.
HRABOVSZKY TAMÁS (szájharmonika, 25 éves):
1993. januárban vendégszerepelt a Mojóban a Bistro Blues Band és
itt, valamint másnap a JATE klubbeli Palermo Boogie Gang koncerten
Szabó Tamás harmonikajátéka a "földhöz vágott'. Megkértem,
ismertessen meg a játék alapjaival. Mivel vasutas vagyok, nem
okozott gondot az utazgatás. Tõle szereztem be sok harmonikás
felvételt is. Elõtte a rádióban elhangzott bluesműsoraid
voltak az elsõ élményeim. (Nemes Nagy Péterrõl van
szó. - a szerk.)
ROCKINFORM: Mit jelent számotokra a blues?
TAMÁS: Úgy érzem, ez az a zene, amit játszanom
keli. Ez az, ami átjárja egész testemet, amiben ki tudom fejezni
az érzéseimet, amibe bele tudok mindent adni.
VAJK: A bluesban van még az a feeling, ami kell
nekünk. Tényleg ebben lehet megtalálni a legtöbb emberi érzést.
Az ember ha sír, ha örül, hallgathat bluest. Ez több mint zene,
a blues egy életstílus.
ANETTA: Számomra a blues egyike azoknak a műfajoknak,
amit szeretek. A blueson kívül szívesen hallgatom Edith Piafot,
Aretha Franklint vagy James Brownt.
ROCKINFORM: Hogyan állt össze a Ramblin' Blues,
és mik a terveitek?
VAJK: Egy szál gitárral kezdtem el zenélni különbözõ
kocsmákban, klubokban, majd egy ismerõsöm révén találkoztam
Anettával. Ekkor kezdtem keresni szájharmónikást is, és a régi
herflis után akadtam Tamásra. Kb. háromnegyed éve vagyunk így hármasban.
Nevünk, a Ramblin' Robert Johnson egyik bluesából van. A szó
jelentése - kószáló, bolyongó megfelel annak, hogy nem csupán
az I-IV-V fokú bluest játsszuk, hanem a különbözõ stílusok
és irányzatok között bolyongunk, a '30-as évektõl egészen
napjainkig. Szeretnénk, ha az emberek megismernék a blues sokoldalúságát.
Angolul énekelünk. Meggyõzõdésem, hogy elsõsorban
az angol ennek a zenének a nyelve.
TAMÁS: Eljön az idõ, amikor kialakul a
magyar blues szöveg, amikor meglesznek a műfajhoz illõ
szavak, akárcsak az angolban. Másik zenekaromban, a Blues Bellben
próbálkozom egy-két magyar nyelvű, saját számmal és
igyekszem egyre jobban kidolgozni azokat. Egyébként szeretnénk
beindítani Szegeden a blueséletet. Sok iskola van nálunk, sok diákkal,
de nincs kialakult klub, ami erre a célra megfelelõ lenne.
Talán akad majd erre is egy vállalkozó. Terveink szerint nyár elõtt
megjelenik a Ramblin' kazettája, fõleg feldolgozásokkal.
ANETTA: Sokkal többre értékelném a saját számokat,
de olyan jól vannak megírva az eredetiek! Például az a Liz
McComb-szám haláli jó, azt is a rádióból szedtük le.
Utószó: A Ramblin' Blues két nagysikerű
koncertet adott október folyamán Budapesten. 20-án az Almássy téri
Blues Nyúz klubban, 28-án a Janis' Pubban bizonyították a
szegedi muzsikusok a zsűri döntésének helyességét.
Vissza
|